Minden, amit a haszonélvezeti jog kapcsán tudni érdemes

2022.07.02

Sokszor hallhatjuk, hogy a haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonjognál. Vajon igaz ez az állítás? Melyek a haszonélvező jogai a tulajdonossal szemben? Meddig tart az özvegyi jog, és mit takar pontosan? A haszonélvezeti jog örökölhető vajon? Válaszok a legfontosabb kérdésekre a haszonélvezeti jogot illetően.

Haszonélvezet: a haszonélvezeti jog alapítása

A haszonélvezeti jog alapításának legegyszerűbb módja ingatlanok esetében, amikor a felek a megkötendő adásvételi szerződésbe foglalják a haszonélvezet bejegyzését, mivel ekkor plusz költség nélkül lehet az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti jogot is megállapítani. Mit jelent a haszonélvezeti jog? A haszonélvezeti jog egy természetes vagy jogi személy számára biztosított olyan vagyoni jog, amely ideiglenesen jogot biztosít arra, hogy valaki más tulajdonát használja és annak hasznát élvezhesse. Miközben a haszonélvezőnek joga van az ingatlan vagy az ingóság használatára, nem károsíthatja vagy semmisítheti meg azt, és nem is rendelkezhet vele, azaz a haszonélvező nem adhatja el az ingatlant. A haszonélvezeti jog jogszabály folytán vagy szerződéssel történő alapítással keletkezik, és a Polgári Törvénykönyv rendelkezik róla. Holtig tartó haszonélvezeti jog Jogszabály által létrejött haszonélvezeti jogról beszélünk például az özvegyi jog kapcsán, amikor az egyik házastárs elhalálozik, a másikat pedig holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott ingatlanon, illetve az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A holtig tartó haszonélvezeti jog törlése egyoldalú nyilatkozattal történik, amelyhez egy ügyvéd által ellenjegyzett okirat szükséges. Mivel jár és mennyibe kerül a haszonélvezeti jog bejegyzése? A haszonélvezeti jog ingyenesen, illetve ellenérték fejében is létrejöhet szerződés útján, ingatlan esetén pedig be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba még akkor is, ha öröklési jog útján keletkezett.

• Vonatkozhat az egész ingatlanra, de akár bizonyos hányadára is.
• A szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, amelynek díja az ügyvéd, illetve a közjegyző árszabásától függ.
• Ki kell még fizetni a földhivatali eljárási illetéket, ami 6600 forintra, illetve a tulajdoni lap illetékét is, ami 1000 forintra rúg.
• Haszonélvezeti jog alapítása és megszüntetése esetén haszonélvezeti illeték fizetendő, kivéve, ha a jogügylet közeli hozzátartozók (egyenes ági rokonok, illetve házastársak) között jött létre. Ingyenes jogügyleteknél az illeték a haszonélvezeti jog értékének 18%-a, lakóingatlanoknál pedig 9%, míg visszterhes jogügyleteknél a haszonélvezeti jog értékének 4%-át teszi ki. A haszonélvező kötelezettségei és jogosultságai A tulajdonos jogosultságai ingatlan esetén:

• megterhelheti, biztosítékul adhatja, például jelzálogjog bejegyzésével, illetve
• át is ruházhatja a tulajdonjogot másra eladással vagy ajándékozással.

A vonatkozó jogszabály egyértelműen megköti a tulajdonos kezét a birtoklás kérdésében, aki a használat és a hasznok szedésének jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a haszonélvező e jogokkal nem kíván élni.

A haszonélvező jogosultságai

• a birtoklásra,
• a használatra,
• a hasznosításra és a
• hasznok szedésére terjednek ki.

A haszonélvezőt terhelik - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - az ingatlan fenntartásához kapcsolódó költségek, illetve a használattal kapcsolatos kötelezettségek is. A haszonélvező fizetési kötelezettségei a közterhekre is kiterjednek. A haszonélvezeti jog megszűnése, átruházása és törlése A haszonélvezet megszűnése a következő esetekben történik meg:

• a határozott időtartam lejártával,
• ha a jogosult lemond a jogáról,
• a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
• ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát, illetve
• ha a dolog megsemmisül.

A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező visszajuttatja a dolgot a tulajdonosnak, de a rendeltetésszerű használatból adódó értékcsökkenést nem köteles megtéríteni A haszonélvezeti jog átruházása A haszonélvezeti jog átruházása és öröklése nem lehetséges a vonatkozó jogszabályok értelmében. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot tehát nem adhatja át másnak, de a birtoklás, használat és hasznok szedése jogát átengedheti, kivéve, ha ezt ellenérték fejében tenné. Erre csak akkor van lehetősége, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a hasznosításra nem tart igényt A haszonélvezeti jog eladása Mivel a haszonélvezet személyhez kötött jog, átadni, eladni nem lehet, csak a jog gyakorlása engedhető át. Amennyiben a tulajdonos hozzájárul, a haszonélvező lemondhat haszonélvezeti jogáról egy másik személy javára, így új haszonélvezet kell bejegyezni, ami illetékköteles jogügyletnek számít. A haszonélvezeti jog törlése A haszonélvezeti jog megszüntetése törlés által is lehetséges, amennyiben a haszonélvező lemond a használati jogról, ami történhet ellenérték fejében, vagy ingyenesen, de a jogügyletet mindenképp közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Nem szükséges okirat, ha a törlésre a bejegyzésben meghatározott időtartam letelte miatt kerül sor. A haszonélvezeti jog megváltása Előfordulhat, hogy a megvásárolni kívánt lakás tulajdoni lapjának lekérésekor szembesül a vevő azzal, hogy az ingatlanon haszonélvezet van bejegyezve. Bár így is meg lehet vásárolni a lakást, de a birtokbavétel így körülményes lehet, hiszen a jogosult a haszonélvezet időtartama alatt használhatja az ingatlant. A jogosult viszont lemondhat a haszonélvezetről ellenérték fejében vagy ingyenesen is. Amennyiben a haszonélvező ellenérték fejében mond le haszonélvezeti jogáról, a haszonélvezeti jog megváltásáról beszélünk. A haszonélvezeti jog értéke.A haszonélvezeti jog számítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-a alapján történik, amelynek kiindulási alapja a vagyoni értékű jog egyévi értéke, ami a dolog forgalmi értékének 1/20 részét teszi ki. Határozatlan idejű (például holtig tartó) vagyoni értékű jog esetében a jog értéke a jogosult személy életkorának figyelembevételével határozható meg.

Ha a haszonélvező:

• 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték tízszerese,
• 25-50 éves, az egyévi érték nyolcszorosa,
• 51-65 éves, az egyévi érték hatszorosa,
• 65 évnél idősebb, az egyévi érték négyszerese lesz a jog értéke.

Példa: Egy 50 millió forint értékű ingatlan egyévi értéke 2.500.000 Ft. 75 éves haszonélvező esetében az ellenérték az egyévi érték négyszerese, azaz 10 millió forint. Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan eladása Amennyiben elidegenítési tilalmat jegyeztek be az ingatlanra, a haszonélvezettel terhelt ingatlant csak abban az esetben lehet eladni, amennyiben a haszonélvező ehhez szerződésben foglalva hozzájárul. Egyéb esetekben az ingatlant a haszonélvező beleegyezése nélkül lehet értékesíteni, de a haszonélvezet a jogszabályban vagy a korábban szerződésbe foglaltak értelmében a megállapított időtartamig érvényben marad a megvásárolt ingatlanon. Ezért is kell nagyon óvatosan eljárni, ha ilyen lakást szeretnénk vásárolni, mert a birtokbavétel csak a haszonélvezet lejárta után történhet meg, kivéve persze, ha a haszonélvezeti jog értékét kifizetjük a jog tulajdonosának az adásvételkor.

Kérdéseid maradtak a haszonélvezet kapcsán? Fordulj az otthonszakértődhöz!