Változnak a napelem-telepítés feltételei. Vajon még így is megéri?
A megnövekedett igények, valamint a hálózat extrém mértékű túlterheltsége miatt a kormány úgy határozott, hogy változtat a napelemek telepítésére vonatkozó szabályokon. A sokak számára kedvezőtlen döntést Gulyás Gergely az október 13-i sajtótájékoztatón jelentette be.
Hogyan tovább? Vajon a lakás korszerűsítés előtt állóknak továbbra is megéri napelemes rendszert kiépíteniük? Várhatóan milyen hatást gyakorol majd mindez az ingatlanpiacra?
Napelem, mint költséghatékony megújuló energiaforrás. A napenergia szinte korlátlanul áll a rendelkezésünkre. A rendszer működésének lényege, hogy a panelek begyűjtik a napból érkező fénysugarakat, amelyek egyenáram formájában egy inverterbe érkeznek, végül váltóárammá alakulnak át. Így már tökéletesen alkalmasak a különböző elektromos berendezések, fűtési rendszerek működtetésére. A fosszilis energiaforrások megújuló energiaforrásokra történő cseréje határozottan környezetbarát alternatíva, ami nem mellesleg pénztárcakímélő megoldás. A napelemes rendszerek növekvő népszerűségét a módosított rezsirendelet, az otthonfelújítási támogatások, valamint a 2021-ben útjára indított pályázati lehetőség egyaránt elősegítette.
Így változnak a szabályok
Amíg a hálózat korszerűsítése, fejlesztése nem történik meg, visszatáplálásra képes napelemes rendszert - határozatlan ideig - nem lehet telepíteni. A szaldós elszámolás tehát megszűnik, és kizárólag a szigetüzemű rendszerek jöhetnek szóba. A módosítás alól kivételt képeznek azok, akik eleve rendelkeznek kiépített napelemes rendszerrel, illetve, akik az igényüket már leadták az illetékes áramszolgáltatónak. Szinte teljes bizonyossággal borítékolható az is, hogy elmarad a pályázat várva várt második fordulója, ami novemberben indult volna.
A hálózatra visszatápláló napelemes rendszer működése dióhéjban. A hálózatra visszatápláló napelemes rendszer eddig a leggazdaságosabb és legnépszerűbb megoldást jelentette. Lényege, hogy pontosan akkor és annyi áramot kapunk, amikor és amennyire szükségünk van. Ha plusz energiát termelünk, az visszafut a rendszerbe. Ha többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk, az árammennyiség kiegészítésre kerül. Ez azt jelenti, hogy például éjszaka vagy télen, rossz időjárási viszonyok esetén is garantálva van az áramellátás. Az elektromos közműhálózat és a napelemek között összeköttetést egy speciális inverter biztosítja. Az éves elszámolás szaldós formában történik - hatalmas előnye, hogy túltermeléskor pénzt kapunk vissza a szolgáltatótól.
Mi az a szigetüzemű hálózat? Eddig leginkább olyan helyeken - például nyaralóknál, lakóautóknál - alkalmazták ezt a lehetőséget, ahol nem volt hálózati áram, esetleg az elégtelen feltételek miatt magas költségekkel járt volna a csatlakozás kiépítése. Szigetüzemű hálózat meglétekor a fogyasztó csak saját magának termel elektromos áramot. Az energia, ami nem kerül azonnal felhasználásra, lényegében kárba vész. És ami a legfontosabb: mivel a működéshez minimum szórt fényre van szükség, sajnos éjszaka, vagy borús időjárás esetén nem biztosított az áramellátás. Hálózatfüggetlen megoldás lévén a szolgáltatótól nem tudsz plusz áramot vásárolni. Az energia tárolásához ugyan beszerezhetőek speciális akkumulátorok, ezeknek azonban rendkívül borsos az áruk (több millió forint), ráadásul 8-10 évente cserére is szorulnak. Az új rendelet az elektromos fűtésre való áttérést mindenképpen korlátozza. Az akkumulátorok csak bizonyos ideig képesek tárolni az energiát, így a nyári időszakban megtermelt mennyiség télen történő felhasználására akkumulátorok beszerzése mellett sincs lehetőség. További hátrány, hogy az ilyen rendszer sokszor kedvezőtlenül reagál az időjárási viszontagságokra.
Továbbra is megéri napelemes rendszert kiépíteni? A szigetüzemű verzió kiépítése a korábban részletezett hálózatra visszatápláló rendszerekhez képest mintegy 50-60 %-kal drágábban valósítható meg. Aki tárolni szeretné az energiát, annak a karbantartás, az akkumulátorcsere költségvonzatával is számolnia kell, ami így már megkérdőjelezi a kiépítés létjogosultságát (hiszen így nem biztos, hogy jelentősen spórolunk). Azzal, hogy a kormány felfüggesztette az áram hálózatba történő betáplálását, drasztikusan lelassul a beruházás megtérülése. Használattól függően a korábbi 2-5 évvel szemben minimum 10, de akár 20-25 évre is megemelkedhet. Utóbbi már majdnem megegyezik a telepített napelem átlagos élettartamával. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy ha az áram lakossági ára a jövőben megemelkedik, akkor a megtérülési idő előnyösebben fog alakulni.
Szerintem most a legjobb, amit tehetsz, hogy kivársz. Mivel a kormány szokása, hogy a gyors döntéshozatalt követően néhány hét múlva még csiszol a részleteken, nem kizárt, hogy további változtatások várhatóak.
Az energiahatékonyság növelésének egyéb lehetőségei. Ha energetikai modernizálásról van szó, nem csak a napelem az egyetlen megoldás. Például ha egy korszerű fűtési rendszert szeretnél, a legjobb szóba jöhető alternatíva egy gazdaságosan és praktikusan működtethető hőszivattyú. Amennyiben a büdzséd ennél jóval szűkösebb, a régi, elavult gázkazán kondenzációs kazánra történő cseréjével is jelentős, akár 30-40%-os energia-megtakarítást érhetsz el.
Milyen hatással lesz a napelemes szigorítás az ingatlanpiacra? Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy egy energetikai korszerűsítés megnövelheti a ház eladási árát. Azt, hogy mennyivel többet kérhetünk el egy napelemmel felszerelt ingatlanért, számos tényező - leginkább a rendszer életkora és teljesítménye - határozza meg. Nehéz a jövőbe látni, és találgatásokba bocsátkozni. Ugyanakkor véleményem szerint az lesz a szigorítás eredménye, hogy megnő a kereslet azok iránt a házak iránt, amelyek már eleve rendelkeznek napelemmel. A piaci törvényszerűségeket ismerve pedig feltételezhető, hogy mindez olyan áremelkedést fog generálni, ami meghaladja majd a korábbi beruházás értékét. Mindenesetre várjuk ki a végét...